Az Alkotmánybíróság augusztus 13-i teljes ülésének napirendjén szerepel a Fidesz–KDNP indítványa, amely egyszerre támadja az Alaptörvény tizenhatodik módosításának egyik részét és az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében elfogadott, 2026. évi XVIII. Ezek között szerepela vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása – például büntethetővé válnak a valótlan kijelentések – és az Integritás Hatóság szerepe, amely sokkal több vizsgálati és nyomozati jogkört kapna. Azt kifogásolja, hogy az Integritás Hatóság megállapításai bizonyos tisztségviselőknél már olyan következményeket indíthatnak el, amelyek akár a megbízatásuk megszűnéséhez is vezethetnek. Gyenge pontja az indítványnak, hogy az intézményi függetlenség sérelmét látja abban, ha az Integritás Hatóság vizsgálata egy bíró, ügyész vagy más alkotmányosan védett tisztségviselő helyzetére is hatással lehet. Ha ezt az elvet a Fidesz-KDNP logikája szerint alkalmaznánk, az könnyen oda vezetne, hogy az intézményi függetlenségből egyfajta ellenőrzési immunitást vezetünk le, holott a kettő nem ugyanaz.