De amit az utolsó választások után megenged magának az 1956 utáni „győztes proli házmester” stílusát is megszégyenítő kormányfő, az példátlan. Ha elmebeteg, akkor kezeltesse magát, a mieink pedig ne hagyják magunkat a földbe döngölni! Akik udvariasan eltűrik a gyalázatos stílusát, továbbra is miniszterelnök úrnak szólítják, holott nem érdemli meg. Ne finomkodjanak, mert abból nem ért. Minket pedig ne érjen az a lehangoló megszégyenítés, amit sugallnak a bal szélen: „Okos enged, szamár szenved.”