Az extrém hőség és szárazság mellett a közel-keleti konfliktus gázpiaci hatásai sem segítik a helyzet kezelését, amit részben az elmúlt másfél évtized hibás energiapolitikai döntései idéztek elő. Ráadásul a szélsőséges időjárási és gázpiaci körülmények akár az európai rendszerben is okozhatnak a hazaihoz hasonló helyzeteket, amint azt a francia atomerőművek példája is igazolja. A hazai erőművek jelentős része vízhűtésű: az 50 megawatt (MW) beépített teljesítmény feletti hazai nagyerőművek közül a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, a Dunamenti, valamint a Paksi Atomerőmű veszi a Dunából a hűtővizet. Az erőművek hűtését úgy tervezték, hogy az az addig mért legalacsonyabb vízállásnál alacsonyabb vízállás esetén is megoldott legyen, vagyis a mostani helyzet nem éri felkészületlenül az energiatermelőket. Ez eddig nem okozott nagyobb műszaki, hűtési problémát, az erőművek alacsony vízállás esetén is megoldották a hűtést és a folyamatos villamosenergia-termelést, és a hazai erőműveknél érdemi tüzelőanyag-ellátási problémák sem léptek fel.