A szeptemberi, a párt számára katasztrofális kimenetellel fenyegető keletnémet tartományi választások előtt látványosan lázad vezetője, Friedrich Merz kancellár ellen a legnagyobbik német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU). Szeptember 6-án Szász-Anhaltban, 20-án Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartanak tartományi parlamenti választásokat, és a berlini politika a helyben küzdő CDU-sokat egyáltalán nem segíti: tavaly ősztől idén kora tavaszig még vita tárgya volt, hogy túlmérik-e egyes kutatóintézetek az akkor a CDU-t beelőző Alternatíva Németországnakot (AfD),Hirdetésmára viszont az AfD-előny az országos kutatások átlagában 6 százalékpontosra nőtt, az AfD 28, a CDU/CSU 22 százalékon áll, a kisebbik kormányerő, Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) pedig a Zöldek mögé szorulva jó úton halad az egyszámjegyű támogatottság felé. Nem csoda, hogy a CDU-sok iszonyatosan idegesek, s erre a száraz avarra hullott füstölgő cigarettacsikként Jens Spahn CDU/CSU-frakcióvezető béranyasági ügye: az egyszerre katolikus, konzervatív és homoszexuális, párton belül népszerűtlen, azon kívül viszont népszerű csúcspolitikus, Merkel korábbi egészségügyi minisztere július közepén az Egyesült Államokban egy béranya szolgáltatásait igénybe véve lett apuka – miközben a hosszú ideig általa is kormányzott Németországban a béranyaság tilos. Spahn belebukott az ügybe, párton belüli ellenlábasai elérkezettnek látták az alkalmat egy nagy támadásra, s lemondásra kényszerítették a frakcióvezetőt.