Egy tanulmány szerint, ha az Egyesült Királyság a tojástermelésben teljesen átállna az ökológiai szabadtartású modellre, az 2 316 000 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátással járhatna, míg egy teljes egészében ketreces rendszerben a kibocsátás 1 184 000 tonna szén-dioxid lenne. Ennek az az oka, hogy az ökológiai szabadtartású rendszerekben ugyanannyi tojás előállításához több tyúkra van szükség, mivel a ketrecben élő madarak általában hatékonyabban termelnek. Olyan állatjóléti mutatókat is elemeztek, mint az elhullási arány, valamint az, hogy meghatározott mennyiségű tojás előállításához hány tyúkra van szükség. Fotó: JENS BUTTNER/dpa Picture-Alliance/AFPAz ökológiai szabadtartású termelés bizonyult a legrosszabbnak a vizek eutrofizációjára – vagyis túlzott tápanyag-terhelésére és az ebből fakadó algásodására –, valamint a savasodásra és a földhasználatra gyakorolt lehetséges hatások szempontjából is. A kutatók szerint a tyúkok elhullási aránya szintén az ökológiai szabadtartásban volt a legmagasabb.